Díjak:
|
|
||
|
|
Önálló kiállítások:
|
|
A legismertebb, legelterjedtebb népi hangszerünk a citera. Bármerre járunk az országban, mindenütt megtaláljuk. "A szegények hangszere", írta Kodály Zoltán a citeráról.
A századforduló táján általánosan használatban volt. Egy egy zenész játszott rajta különböző alkalmakkor, mint például névnap, keresztelő, disznótor, fonó, lekvárkavaró stb. A citera összhangzásban egyszemélyes zenekar benyomását kelti, akár pl. a duda, a tekerő. Hangja betölti a szobát, így aztán a házi mulatságok tánckísérő hangszere is volt. Az Alföldön ún. citerabálokat is tartottak, ahol két három citerás felváltva játszott a hangszeren, így nem fáradtak el és a zenész sem került pénzbe.Ma ismét közkedvelt hangszer a citera. Sokan tanulják csupán kedvtelésből, citeráznak baráti társaságban, szakkörökben, népdalkörökben.
Újabban szép számmal alakulnak az országban citeraegyüttesek is. Ma már lehetőség van zeneiskolában is megtanulni a citerajáték alapjait.
Magam is zeneiskolában tanítok citerát 1989 óta. Előadóként járva az országot tapasztaltam, hogy milyen rendkívül nagy igény és szükség van megbízható, igényes kivitelű, tiszta hangú citerákra, melyek megfelelnek mind a szólistáknak, mind pedig az együttesek igényeinek.
Ekkor "fedeztem fel" Gáts Tibor citeráit. Sokat meghallgattam, kipróbáltam közülük, majd zeneiskolánknak is ezeket a hangszereket vásároltam meg. Az eltelt ötéves intenzív használat igazolta, hogy rendkívül megbízható hangszerek, melyek méretarányainak megválasztása jól sikerült. Szép, tiszta hangú, felhangdús hangszintű, könnyen játszható citerák. Lehetőségem volt Gáts Tibor mindegyik citeratípusát gondosan átnézni, kipróbálni. Mindegyiket nagyon jónak találtam. Különösen kitűnőnek tartom konstrukciója, hangolhatósága, formai és esztétikai kivitele alapján az ún. "szoprán-belsőfejes-hasas" változatot, valamint a "szoprán-kishasas" modellt. Tenor vagy normál citerái, melyek 3+2 vagy 4+3 dallamhúros változatban készülnek, ugyancsak jó hangzásúak.
A fogólap méretei megfelelnek egy átlagos felnőtt kézméretének. Kényelmesen játszható rajta a felső fekvés is anélkül, hogy túl nagy erőfeszítésébe kerülne a játékosnak. Könnyű dolga van annak a zenésznek, aki Gáts Tibor citeráiból állít össze egy citeraegyüttest, mivel egyenletes minőségű, összhangképében egymáshoz gondosan illeszkedő, "összehangolt" változatokat talál. Gáts Tibor citeráinak formái tradicionálisak, de ugyanakkor jellegzetesen egyéniek is. Minden fontosabb citeratípus és változat megtalálható közöttük az egyszerű hasábformától (az ún. vályúcitera), a kis- vagy kölyökfejes (alföldi), a hasas (dunántúli), a belsőfejes-hasas vagy galambdúcos-hasas kombinációkig. Citeráinak megjelenésén dominál a rusztikus külső, amit barátságossá tesz a meleg színű pácolás és a selymes fényű lakkozás. Hangszereinek arányai átgondoltak, díszítésük mértéktartó, a formához és funkcióhoz jól igazodó. Hangszereiben tükröződik az elődök munkájának tisztelete, ugyanakkor a hagyomány folytatója, továbbfejlesztője is mesterfokon.
Gáts Tibor hangszerkészítői munkásságával - mellyel méltán nyerte el a Népművészet Mestere címet - sokat tett azért, hogy népzenei hagyományaink újra élményszerűen megszólaltathatók legyenek, gyermekeink ismét kezükbe vehessék nagyapáik, ükapáik kedvelt hangszerét, a citerát és újra megtanulhassák azt a zenei anyanyelvet, melyet az elmúlt évtizedekben feledtetni próbáltak velünk.
Széles András
a Népművészet Ifjú Mestere citeratanár