Írta: Kozák Csaba
|
A "Fényedények" c. kiállítás magynitó beszéde, mely elhangzott Pataky Művelődési Galériában 2007. november 16-án.
Péter Ágnes gazdag életművét mindig is a transzcendens világ, az anyagon, az érzékelésen túli, a tudatalatti jelenségek vizuális megjelenítésére való törekvés jellemezte. A jelen tárlata is ennek a gondolatkörnek a jegyében készült, megragadva és túlmutatva a fény problematikáján, csapdába ejte azt, de nem úgy, ahogy az a fekete lyukak esetében történik, tehát művei nem elnyelik, hanem kisugározzák, megsokszorozzák a fényt. A fényedények darabjai az utolsó hat évben készültek különböző anyagok és technikák felhasználásával.
Az itt kiállított munkák, sorozatok lehetnek sík és térbeliek, falra és posztamensre helyezettek, vagy akár a földre fektethetők. Anyaguk a vas, a krómacél, papírra és vászonra printeltek, UV-fényt kibocsátók és a környezet fényét tükrőztetők. A nagyméretű fali objektek a komputer-tervezés után plazmavágóval vannak kivágva-kilyuggatva. Az alapforma mindig szimmetrikus, a hiátusok, lélegző lyukak is eképpen komponáltak, míg a felület részletgezdagon megdolgozott, csiszolt, polírozott a kéz motorikus mozgása következtében. Maga a forma felidézhet hengereket, a Tóra tekercsét, beleláthatjuk a pólyát, a babapiskóta körvonalát, de akár egy kilapított Coca-Colás fémdobozt is.
|
Bővebben...
|
Írta: Sólymos Sándor
|
Nem akarom közhellyel kezdeni, ezért néhány hellyel kezdeném. Lent - Fönt, Bent - Kint, Itt, - Ott.
Aki Ient van a földön, afelett fönt ott van az ég. Aki felment a
hegytetőre azelőtt lent ott
a táj. Aki megjárta a poklok kínjait az alantról jött fel a földre,
ha túlélte az alvilági
utazást. Akit a tenger közepén bent hánynak a szelek, az a kinthagyottakra gondol, hogy
erejét összeszedve kijusson. Aki a parton vár reményteli kínok között
azt lesi jön e már,
aki kint van a viharos vízen. Aki tehetetlenségében itt majd megőrül
inkább lenne ott,
hogy segítsen amannak, erejét megfeszítve küzdeni, együtt fohászkodni"csak el innen ki
a partra óda".
|
Bővebben...
|
Írta: Lóska Lajos
|
Péter Ágnes 1978-ban végzett a
Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán. Művészete igazán azonban csak
a nyolcvanas évek közepén teljesedett ki, ekkorra vált karakteressé
kifejezésmódja, és lelt rá meghatározó motívumára, a fokozatosan
vékonyodó, tűhegyes oszlopra.
Ha egy pillantást vetünk az elmúlt évtízed szobrászatára,
megállapíthatjuk; hogy igen sokszínű volt, számos irányzat együtt élése
jellemezte. Meg mindig meghatározó volt a jó évtízeddel korábban
debütáló újkonstruktivista-minimal artos irányzat, melyet azonban ebben
az időszakban már a Csiky-iskola második geperációjának (Friedrich
Ferenc, Klicsu Lajos) tagjai képviseltek Az évtized közepétől velük
párhuzamosan dolgoznak az újkonstruktivizmussal teljesen ellentétes -
színes, expresszív, archaizáló new wave szobrászok, Chesslay György és
Mata Áttlla. Ugyan csak ebben az etapban kezdenek fellépni közösen a
Samu Géza vezette Fáskör Huber András, Orosz Péter, Varga Géza Ferenc
tagjai. Szintén ez időben indul az ötvenes évek rekvizitumait
felhasználó, egyéni, irónikus kerámiaplasztikákat készítő installáció művész, Kicsiny Balázs, továbbá a klasszikus orosz konstruktivista
hagyományokhoz kapcsolódó, a szerkezetes formákat antropomorfokkal
ötvöző Gaál Tamás pályája.
|
Bővebben...
|
|
Írta: L. Simon László
|
Péter Ágnes kiállítása az Erlin Galériában* 2008. szeptember 17. – október 13.
„A pohár friss, tiszta növény” – írja József Attila a fiatalkori Pohár című versében. Pohár–víz–növény fogalmi hármasa jelenik meg Péter Ágnes legújabb művein, csak nem egészen úgy, mint József Attilánál, aki szerint „A források szivén pohár nő”. Péter Ágnes olvasatában: a tó vízén pohár nő… A művész és a kiállítást megnyitó író számára az otthon részét képező Velencei-tó vizéről van itt most szó, ahol a fogalmi hármas harmadik eleme egy olyan növény, amely ennek a kicsi, de barátságos tónak a nagy részét elfedi. A nádas, amely az életet jelentő őselem éke, amely hol zölddé, hol aranyló sárgává festi az algáktól barnás színben játszó velencei vizet, ahol kisebb járatok és nagyobb tisztások teszik változatossá a növényzetbe be
|
Bővebben...
|
Írta: Péter Ágnes
|
|
Bővebben...
|
Írta: Wehner Tibor
|
Bonyolult hatásrendszereket
összpontosító, elvont jelentés köröket ércékenyen felvillantó, komplex
alkotást állított Péter Agnes szobrászművész a budapesti Fészek
Művészklub kör alaprajzú, fekete drapériával burkolt Herman termébe. A
sötét kiállítóterembe illesztett munka bal terében a három tompán
fénylő, álló formátumú acél-tégtalap gyűrött, rozsdás, balról jobbra
három fázisban feldarabolt, elfekvő, gyűrt vaslemez-elemet hordozott -
itt a padlón ólómlemeztekercsek feküdtek-, míg a jobb térben eltérő
magas ságú, a mű középpontja felé emelekedő, ólomberakásával a
térközpont felé forduló vaslemez gúlák álltak.
|
Bővebben...
|
Transzcendentális realizmus |
|
|
|
Írta: N. Mészáros Júlia
|
Péter Ágnes műveit szemlélve arra
kényszerül az ember, hogy intuitíve élje át a művész mondanivalóját,
amely egyszerre szubjektív lét-interpretáció és a világ egységéről,
teljességéről, a dolgok, jelenségek lényegéről, összefüggéseiről
alkotott belső képzet, ugyanakkor titokzatos jelrendszer, amely ősi
vagy eljövendő kultúrák töredékekben fennmaradt totemjeire, megsejtett
emlék műveire emlékeztet, ismeretlen erők megsejtésére késztet magasabb szellemi tartalmak megértésére szólít fel, egyszóval megszólít és
gondolkodásra, elhomályosult érzelmek, érzékek átélésére ösztönöz.
Péter Ágnes műveiből az erő, az értelem, és az érzelem mágikus
harmóniája árad. amely magával ragadja azokat is, akik nem kívánnak
elmélyülni a jelentések megfejtésében.
|
Bővebben...
|
|